2013. október 11., péntek

Fürdőszoba felújítás

A videóban láthatóak az egyes munkafolyamatok lépései. Egy apró panel fürdőszobában nagyon kevés a hely, így nagy szaktudás, és tapasztalat szükséges ahhoz, hogy megfelelően ki legyen használva hasznosan a tér. Nézzük ez hogyan történik:




Megvilágitás és munkateljesitmény

A modern pszichotechnika igazán meglepő eredményeket produkál: most pl. rájött, hogy az ember a legnagyobb munkateljesítményt a napfénynél éri el. Persze mi sem természetesebb ennél, hiszen a szemünk ezer és ezer éveken keresztül a természetes nappali megvilágításhoz tanult meg alkalmazkodni, nem csoda hát ha alatta tud legjobban dolgozni. A mi mesterséges civilizációnk anachronizmusa, hogy nekünk most erre laboratóriumokban kell rájönni. De már nem lehet másként: tekintve, hogy mindnyájunk munkájának egész jelentékeny része, különösen. télen, mesterséges megvilágításban folyik le, kénytelenek vagyunk mesterségesen kiszámitani, hogy melyik az a mesterséges fény, amelyik mellett legjobban tudunk dolgozni. S így jövünk rá, hogy az, amelyik legjobban megközelíti a napfényt.

W. Ruffer az Osram-társaság pszichotechnikai laboratóriumában széleskörű vizsgálatokat végzett annak megállapítására, hogy mennyiben befolyásolja az ember munkateljesítményét a megvilágítás. Egy kísérlet-sorozatban pl. az egyik üzem tíz munkásnőjét vizsgálta meg különböző megvilágítási foknál arra nézve, hogyan változik a megvilágítással látásuk élessége, szemmértékük, a meglátás gyorsasága, a munka sebessége és pontossága, a figyelem foka, az eltalálás biztonsága, a reakcióképesség. A megvilágítás erőssége 1—500 Lux között váltakozott. Egy másik kisérlet-sorozatban 500—1.000 Lux megvilágításnál s finomabb munka mellett csinálta meg ugyanazokat a méréseket. Két másik kísérleti sorozatban megint az üzemi munkateljesítményt vizsgálta 75—4.000 Lux fényerősségnél (tájékozásul: a nappali megvilágítás enyhén felhős ég mellett 8—10.000 Lux erős).

A kísérletek azt mutatják, hogy a munkateljesítmény fokozódik a megvilágítás fokának emelkedésével, amennyiben a világító test olyan, hogy nem vakít. Erősen függ a teljesítmény a munka finomságától: amig durva munkánál 62 százalékos teljesítményt el lehet érni már egy Lux megvilágítással, addig ugyanezt a teljesítményt finomabb munkánál már csak 10—200, egész finom munkánál pedig csak 1.000 Luxnál lehet elérni.

Gyakran lehet hallani, hogy az erős világítás fáraszt. Ruffer vizsgálatai azt mutatják, hogy 4—5.000 Luxnál sem fárad előbb ki az ember, mint 100-nál ellenben sokkal nagyobb a munkateljesítménye. Amerikai vizsgálatok megerősitik ugyanezt: azt találták, hogy 12.000 Luxnál sem nagyobb a fáradság, mint 600-nál. Ellenben Kuhn vizsgálatai azt igazolják, hogy túl gyenge világításnál hamarabb fárad az ember. Az erős megvilágítás csak akkor hat hátrányosan a munkára, ha egyben túl nagy meleget is fejleszt s nem történik gondoskodás ennek elvezetésétől.

Ruffer megvizsgálta a világítás színének hatását is. Kísérleteket tett kék, zöld, sárga, vörös és napfénnyel, különböző erősség mellett. A kísérletek eredménye azt mutatja, hogy az általános színe nincsen hatással a munkateljesítményre. Másképpen helyi megvilágításnál sötét térben: itt a színek a kedvező hatás szempontjából így következnek egymás után: sárga, zöld, piros napfény, kék. Ha más kutatók vizsgálataival összevetjük ezt, látjuk, hogy a legkedvezőbb színben megegyeznek a vélemények: a vizsgálatok egyhangúan azt mutatják, hogy a legnagyobb • munkateljesítménnyel sárga és zöld színű világításban dolgozik az ember. A legkedvezőtlenebb szín tekintetében ingadoznak a vélemények a vörös és a kék között.

Ennek az oka az, hogy kitünt, miszerint az egyes emberek magatartása az egyes színekkel szemben többé-kevésbé temperamentumoktól is függ. Az amerikaiak, akik széleskörű vizsgálatokat végeztek ezen irányban, azt találták, hogy a világítás befolyása a munkára a különböző üzemekben különböző, tehát hogy egyéni momentumok is játszanak szerepet; általános megállapítás azonban, hogy erősebb megvilágításnál nagyobb a munkateljesítmény. 93 chikágói üzemben végzett vizsgálatok eredménye, hogy a világítási költségeknek a munkabér 5 százalékával való emelkedése 15 százalék emelkedést jelent a termelés eredményében. Vagyis: jó üzlet nem spórolni a világítással. (m. p.)